Barátságos környezet, családias hangulat
vár minden érdeklődőt.
FőoldalEsküvő és RendezvényszervezésUtazási Iroda
  Üdvözöljük   Magunkról   Utazási ajánlataink   Lastminute utak   Ajánlatkérés   Elérhetőségek   Partnerek

Online biztosításkötés
» Körutazások
» Magyarországi szállások
» TENGERI HORGÁSZTÚRÁK
» ÉSZAK-CIPRUS - A Földközi-tenger különlegessége
» Egzotikus utak
» Mediterrán üdülések
» Szálláshelyek a Világ körül
» NYELVTANULÁS LUXUSKÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
» Városlátogatások
ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT


Részletek »
Észak-Ciprus »
TENGERI HORGÁSZTÚRÁK »
Ha az elsők között szeretne tájékozódni legfrissebb ajánlatainkról.

  • Írja be nevét, email címét, és kattintson a Küldés gombra.
  • Ha le szeretne íratkozni, válassza a leíratkozás opciót.
Név: 
E-mail: 
felíratkozás
leíratkozás 

 
Ajánlataink
 Ajánlataink > Városlátogatások » Isztambul »
 hasznos információk
Látnivaló
Dolmabaçe Sarayı

Miután a Topkapi Szeráj már nem tudta a fényűző szultánok igényeit kielégíteni, az uralkodók rezidenciájának szerepét a Dolmabahçe Palota vette át. I. Abdul Medzsid szultán építtette 1843 és 1856 között a Boszporusz európai oldalán. Nevét onnan kapta, hogy a hely, ahol épült, eredetileg egy öböl volt, amit aztán feltöltöttek (dolma = töltött), és helyére kertet (bahçe) építettek. Az épület alapterülete 45000 m2, 285 szoba, 46 terem, 6 fürdő és 68 mellékhelyiség van benne. Három fő részből áll: Selamlık (a férfiak területe), Muayede Salonu (dísztermek) és a Hárem (női lakosztály).
A Dolmabaçe Palotában található Atatürk szobája, és az az ágy is, amiben az államférfi meghalt. Ezen kívül másik nevezetessége a helynek a trónterem közepén függő, a világ legsúlyosabb csillárja (4000 kg, 750 gyertyát tart). Ebben a teremben nyitotta meg egyébként II. Abdülhamit az ország első parlamenti ülését és Atatürköt is itt ravatalozták fel.
A palota 1923-ig az utolsó 6 szultán lakhelye volt.

Topkapi Szeráj

Avagy törökösen Topkapı Sarayı. A név jelentése Ágyúkapu Palota (top = ágyú, labda, bár van egy kevésbé szalonképes jelentése is, a homoszexuális férfiakra használják).
Az épületegyüttes magját 1453-ban, II. Mehmet szultán uralkodása alatt kezdték el építeni egy ezeréves olajfa ültetvény helyén, és 400 éven keresztül, míg az oszmán uralkodók lakhelye volt, folyamatosan bővítgették és építgették, és végül egy kis város alakult ki a városon belül. Az első palota 700 négyzetméter alapterületű volt, amit egy másfél kilométeres falrendszer vett körül. Az egyes falak között kapuk biztosították az átjárást. A főkapun át lehetett bejutni a külső udvarra, innen a középső udvarra már csak az mehetett, akinek dolga volt a palotában. Ezen a részen voltak az ünnepélyek, a díván ülésterme és a kincstár. Innen a Boldogság Kapun keresztül lehetett a legbelső területre jutni, ahol a belső lakosztály és a hárem volt, melyben a szultán, közvetlen családja és az őket kiszolgáló személyzet élt. A hárem egyébként eredetileg mindenféle pejoratív mellékzönge nélkül a női elkülönített lakosztályt jelentette. Férfiak közül egyedül a szultán léphetett be. Itt éltek a szulán anyja (valide, ő irányította az egészet), lánytestvérei, feleségei, ágyasai, a rabszolganők, szabad szolgálók, és itt nevelkedtek a kisgyerekek is. A lányok házasságkötésükig, a fiúk csak gyerekkorukban maradhattak itt.
A palota 1863-ban tűzvész áldozata lett, de addigra már az uralkodók nem éltek ott (1839-ben a politikai reformok következtében máshova költöztek). Mint oly sok más nevezetességet, a Topkapi Palotát is Atatürk nyilvánította múzeummá.
Az épületegyüttes (melynek alapterülete nagyobb, mint a Vatikáné) ma leglátogatottabb részei az egykori hárem és a birodalmi kincstár.

Boszporusz híd

A Török Köztársaság megalakulásának 50. évfordulójára megépített, a Boszporuszon átívelő függőhíd, mely összeköti Európát Ázsiával. 1973. október 29-én nyitották meg, törökül  Boğaziçi Köprüsü-nek nevezik. Átadásakor  Európa leghosszabb, a világ negyedik leghosszabb függőhídja volt, jelenleg már 'csak' a 12. helyen áll. A híd ívének hossza 1074 méter, ehhez jön egy-egy felvezető viadukt a két oldalon, amik 231 és 255 méter hosszúak. A víz fölött 34 méter magasan van, szélessége 33,4 méter. Mindkét végén egy 165 méter magas acéltorony áll. A híd európai lába Ortaköy-nél áll, az ázsiai Beylerbeyi-nél.
Az építkezésen 35 mérnök és 400 építőmunkás vett részt. A költségek elérték a 200 millió dollárt.
A hídon hatsávos autóút van, hétköznap reggeleken általában 4 sáv megy az európai irányba és kettő a másikba, délután az arány megfordul. Az első négy évben gyalogosok is járhattak a hídon, ma már azonban sem ők, sem a teherautók nem használhatják. Az átkelésért fizetni kell.

Yerebatan Sarnıçı

Yerebatan Sarnıçı, Yerebatan Sarayı, Yerebatan szeráj, Yerebatan ciszterna, Elsüllyedt palota, Bazilika Ciszterna,  Basilica Cistern.
Isztambulban ma négy felszíni és kb. 60-65 föld alatti víztározót tartanak számon. Ezek közül az egyik legnagyobb a Yerebatan Sarnıçı, amit Justinianus császár építtetett 532-ben. A terem több, mint 8 méter magas (mély), 140 méter hosszú és 70 méter széles. A tetőt 336 darab kőből és gránitból faragott oszlop tartja. Az oszlopok 12 sorba vannak rendezve, 28 egy sorban, egymástól 4,8 méter távolságra. Két oszlop különös módon egy-egy Medusza-fejen nyugszik. A kőfejek eredete ismeretlen, és azt sem tudják, miért helyezkednek el úgy, ahogy találták őket.  A tározóba a vizet egy a városközponttól 19 km-re levő erdőből vezették ide, ehhez felhasználtak egy korábbi, Valens császár által épített vezetéket is. A ciszterna falai 4 méter szélesek és speciális vízálló anyagból építették. Az építkezésen mintegy 7000 rabszolga dolgozott.

Aya Sophia

Más néven Ayasofya Camii, Szt. Sophia templom, Hagia Sophia, Sancta Sophia, Aja Szófia. A név jelentése: az isteni bölcsesség temploma.
Az első templomot II. Konstantin (Nagy Konstantin fia) építtette 325-360 között egy kis pogány templom helyén. Ez aztán 404-ben leégett, amit II. Theodosius  újjáépíttetett. Ezt az új bazilikát 425-ben avatták fel, de alig több, mint száz év múlva, 532-ben a Nika felkelés során lerombolták. A jelenleg is látható épületet Justinianus császár építtette 532-537-ig. Fő építőmesterei a trallesi Anthemios és a miléthosi Isidoros voltak. Az építkezésen 5 évig száz építőmester és tízezezer építőmunkás dolgozott. Építőanyagként fát egyáltalán nem, ehelyett inkább kész oszlopokat és faragott márványokat használtak (ezek közül néhány Heliopolisból és a Delphoi templomból származik!). A kupolateret tartó négy homokkő pillér összeforrasztásához nem habarcsot használtak, hanem ónt. Az épület szinte földrengésbiztos (7,5-ös földrengést is túlélt már). Ezt úgy érték el, hogy a mészkő alapú habarcshoz vulkáni hamut adagoltak, ami reakcióba lépve a mészkővel és vízzel olyan szövetet alkotott, ami képes elnyelni a szeizmikus hullámokat. Ez az anyag nagyon hasonló a csak 1824-ben megjelent portlandcementhez.
Az építési költségek meghaladták a 361 millió aranyfrankot (még úgy is, hogy az anyag nagy része ajándék volt). A templom összes alapterülete meghaladja a 7570 négyzetmétert, így a világ negyedik legnagyobb temploma.
Ezt követően hosszú évszázadokig volt az ortodox egyház fő bazilikája, mígnem a 13. század elején a keresztesek római katolikus templommá alakították át. Nem sokkal később a törökök 1453-ban elfoglalták, és a keresztény templomot iszlám imahellyé alakították, minareteket építettek hozzá, és bevakolták a mozaikjait (mivel az iszlám tiltja az ilyesfajta emberábrázolást).  A mozaikok között egyébként található egy magyar vonatkozású is: Szent László királyunk lánya, Irene (eredeti neve Piroska) látható rajta, akit 16 éves korában adtak feleségül I. Komnenos bizánci császár fiához.
Az Ayasofya-t 1934-ben aztán Atatürk (minden török atyja) Ayasofya Múzeum néven megnyitotta a nagyközönség számára.

Kék mecset

Egyéb ismert nevei: Blue Mosque, Sultanahmet Camii, I. Sultan Akimet mecset. A Kék mecset elnevezést a belső falait borító kék és fehér növényi motívumokat ábrázoló csempék után kapta. I. Ahmed (Ahmet) szultán építtette egy Sedefhar Mehmet nevű építésszel 1609 és 1616 között. A mecsetet 6 minaret veszi körül, minden mecseten 3 párkány, ami az uralkodó szultánokat jelképezi. 30 kupoláját és 260 ablakát 26 márványoszlop tartja. Érdekesség, hogy 6 minaretje akkoriban csak a mekkai szent helynek volt, és hogy ők továbbra is egyedülállók maradjanak, felhúztak egy hetedik minaretet.
A mecset Ottomán (oszmán) stílusban épült. Ennek jellemzője s négyzet alakú alapterület, középen főkupola, körülötte négy oldalt félkupolák, a négyzet csúcsain pedig még egy-egy kisebb kupola van. A Kék mecset egyik különlegessége az imafülkébe befalazott kődarab, ami a mekkai Kába-kőből származik. Másik érdekesség, hogy 1826-ban itt hírdették ki a janicsársereg megszűnését. A türbében fekszik I. Ahmed és testvérei II. Oszmán és II. Murád szultánok is.
Bár ezer évvel később épült, mint a vele szemben álló Aya Sofia, egyik nem titkolt célja az volt, hogy demonstrálja, az iszlám építészek is képesek arra, amire a keresztények (az Aya Sofia eredetileg keresztény templom volt). És míg az Aya Sofia ma már csak múzeum, a Kék mecset még mindig iszlám imahelyként szolgál. Az épületbe való belépésnek szigorú szabályai vannak. A cipőt minden esetben le kell venni, illendő öltözetet kell viselni, a nőknek a hajukat el kell fedni.

» ajánlatok megtekintése
 
 Esküvő és rendezvény:    Helyszínek    Rendezvény kellékek    Autók  
 Utazás:    Görögország    Törökország    Egyiptom    Tunézia    Olaszország    Belföld  
by xGraFiX